Orbán a végsőkig elmegy

Politikai haszonszerzés, vagy a valóságtól való végleges elzárkózás? Egyelőre kérdéses, melyik utat választotta Orbán Viktor. De egyre nehezebb lesz a visszakozás, már ha lesz.

A politikai haszonszerzés akár racionális lépés is lehetne egy csökkenő népszerűségű kormánypárttól, ha közben nem táncolnánk a szakadék szélén. Mert ha az IMF-fel gyorsan és könnyen menne a megegyezés, akkor Orbán szembemenne sok éves kommunikációjával, mint írtam előző bejegyzésemben.

Ma reggeli interjújában azt mondta, ha az IMF irányítása alá kerül az ország, akkor itt nincs szükség nemzeti érzelmű emberekre. Szerintem az a mondat a magatartásának lényege. Olyan sokszor hangoztatta, hogy meg kell őriznünk függetlenségüket, hogy ma már ennek a gondolatnak a rabja.

És ezzel a kurucos magatartással támogatói egy részét is meg tudja őrizni, sőt, talán még a jobbikosok szimpátiájára is számíthat. Erről szól ez az egész történet, hiszen Orbán most főleg az EU-szkeptikusok, a mindenféle külföldi együttműködést elutasítók támogatásában bízhat. Jól mutatják ezt az internetes kommentek is.

De megéri-e mindez azt, hogy az ország közben szép lassan csődbe megy? Közel már az az idő, amikor – megállapodás hiányában – elszalad a forint árfolyama, és 500 körül lesz az euró, 600 körül a benzin. De ez – úgy tűnik – Orbánnak nem érdekes, ő csak a politikai hasznot nézi.

De van egy másik lehetőség. Annyira elszakadt a valóságtól, hogy mindent elhisz Matolcsynak, hiszi, hogy jó állapotban van az ország, és jön a fellendülés. És saját személye elleni támadásként éli meg a kritikákat, márpedig, mint tudjuk, ő tévedhetetlen és soha nem hazudik. És ha a valóság nem egyezik meg az elképzelt dolgokkal, akkor nem az elképzeléseket, hanem a valóságot kell hozzáigazítani.

Orbán már nem képes ebből az álomvilágból kilépni. Kérdés, hogy a Fidesz meddig lesz hajlandó asszisztálni ehhez. Mert ők is féltik azért a saját egzisztenciájukat, és nem valószínű, hogy a bukásba is követik majd vezérüket.

 

De miközben ezt a bejegyzést írom, jön a hír, hogy Barroso nem kapta meg Orbán levelét, a levél tartalmáról egyelőre csak a miniszterelnök bejelentéséből tudunk. Így van egy újabb lehetőség, a belföldi és külföldi kettősbeszéd. De ez már régebben sem jött be, szerintem most sem lesz eredményes.

4 thoughts on “Orbán a végsőkig elmegy”

  1. Szeretnék idézni az Amerikai Népszava, Bartus László: A megroggyant Orbán cimű írásból:
    “Nincs a világon még egy diktátor hajlamu vezető, aki ilyen rövid idő alatt vált nevettségessé, mint Orbán.Egy diktátor addig diktátor, amig nem nevetséges. Utánna nincs szellemi és lelki hatalma azok fölött, akik előtt nevetségessé tette magát. Ha összeomlanak a hazugságai, az ő hatalmának vége. Azt pedig nem képes elviselni. A világ vezetői nem díjazzák a paprikajancsiságot, és nem díjazzák, ha valaki pattog, és az országban nem erősíti, hanem leépíti a demokráciát, jogállamot. Lehet koronával ugrálni és a Szent-Korona tannal a fél országot kitagadni, de az angol korona mást jelent. Nem a vitrinben áll, hanem egy okos hölgy fején pompázik.
    Semmi szükségük egy közép-európai félnótás, kolbásztöltő, nem túl okos mini ducérre. Ilyeneket jobb házakban nem engednek be Londonban. Szánalmas és nevetséges pojáca lett, amikor szabadságharcos énje, a kivagyi Orbán Viktor meg akarta mutatni a világnak, neki nem dirigál senki.

    Meg kell nézni az EU családi fotón, ahogyan a leghátsó sor szélén áll ez az ember: egy megalázott, megvetett, kiközösített és leforrázott, dölyfös alak. Budapeseten képzelheti magát nagyfiúnak és üzengethet pofátlan mondatokat az Egyesült Államoknak, ahol aztán egy gondnok sem áll szóba vele. Az más kérdés, hogy mekkora károkat okozott.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.