Kétfrontos harcra kényszerül a Fidesz

Nem mintha ez olyan nagy problémát jelentene nekik, de el kell dönteniük, ki az igazi ellenfél. Az ördögszarvas, patás Gyurcsány, vagy a sótlan, de bázissal rendelkező Mesterházy.

Ha jobban hinnék az összeesküvés elméletekben, mint amennyire, akkor azt is íratnám, hogy jól előkészített, tudatos szakítás történt az MSZP-ben, megalapozván ezzel a Fidesz kétfrontos harcát. Mert a Fidesz eddig szinte csak Gyurcsányt támadta, ahogyan az ökölvívásban mondják, megütötték már mindennel, csak a vödörrel nem. A bíróval már igen.

Most viszont oda kell figyelniük a Demokratikus Koalícióra (DK) és a megmaradt MSZP-re is. Ráadásul eltérő eszközöket kell alkalmazniuk ellenük, hiszen két, alapvetően különböző szervezetről van szó. Mesterházyéktól sok újra nem lehet számítani, hacsak arra nem, hogy a bizonyításkényszer nagyobb aktivitásra vegye rá őket. Hiszen akár szavazókat is veszíthetnek.

Gyurcsányék viszont lendületben vannak, nem fogja őket már vissza semmi, és biztosak lehetünk abban, hogy rendkívüli módon felpörgetik majd a parlamenti eseményeket. Ez létkérdésük is, hiszen igazolniuk kell létezésük értelmét és célját.

Ráadásul így a baloldal dupla akkora megszólalási időt és lehetőséget kap az országgyűlésben, mint eddig, és így okozhatnak kellemetlen perceket a hatalmukba belekényelmesedő kormánypártoknak.

De azért abban nem nagyon hiszek, hogy a háttérben lepacsizott volna az MSZP és a DK. Komoly indulatok feszülnek egymásnak a nyilatkozatokban, és úgy tűnik, egyelőre inkább ellenfelek lesznek, mint szövetségesek. Persze, az ellenzéki oldalon miért is kellene szövetséget kötni, ott az a lényeg, hogy mindenki megmutassa magát, és el is különüljön a többiektől.

Az már más kérdés, hogy adott esetben, mondjuk, egy koalíciókötési lehetőségnél azért félretennék az ellentéteket, de annak nincs itt az ideje és egy darabig nem is lesz. Szerintem nem is foglalkoznak ezzel egyelőre, a hídon akkor kell átmenni, ha a folyóhoz értünk.

Így a Fidesznek meg kell osztani a parlamenti erejét, nem kétséges, hogy sikerül is nekik, de el fognak aprózódni az akcióik. Szóval, ha valakinek rossz ez a szakítás, az a Fidesz. No meg persze a Jobbik, akik így egyre inkább marginalizálódnak, hiába övék a harmadik legnagyobb frakció.

Hiszen a DK ellenük éppúgy fel fog lépni, mint a Fidesz ellen. Nem véletlen, hogy első reakciójuknak a „legmagyarellenesebb” csoportnak titulálták Gyurcsányékat, üzenve ezzel híveiknek. De ez egyelőre csak reflex, nekik is át kell gondolniuk eddigi stratégiájukat.

Hogy mi lesz a jövője az MSZP-nek és a DK-nak, persze, még nem tudni. Tény, hogy a DK szélesre nyitotta a kapukat, kérdés, Gyurcsány személye mennyire tartja vissza azokat, akik eddig nem találtak maguknak támogatásra méltó pártot. Az MSZP viszont, ha nem szabadul meg a dinoszauruszoktól, és ezzel a dicstelen múlttól, könnyen zuhanásba kezdhet.

Az viszont biztos, hogy magas hőfokon zajlik a magyar politikai rendszer átalakulása. És szerintem még nincs vége, talán a jövő év felére alakulnak ki az új struktúrák. Mert aztán már késő lesz, hiszen közelednek a választások. Már ha a Fidesz, megállítandó az átalakulásokat, nem ír ki előrehozott választásokat, vagy nem hosszabbítja meg a ciklust.

Erejénél fogva megteheti, de azzal nem csak az ellenzék támogatottságát erősítené, hanem még jobban elszigetelné magát az európai és atlanti politikától. Már ha ez lehetséges még egyáltalán.